Idén a március 15-i nemzeti ünnepen Orbán Viktor miniszterelnök a 13 ezres Bács-Kiskun (vár)megyei kisvárosban, Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál tartott beszédet. Ide egyébként a Telex tudósítása szerint a független sajtónak legalább egy részét nem engedték be. Orbán tavaly, az 1956. évi forradalomnak és szabadságharcnak emléket állító nemzeti ünnepen sem a fővárosban szónokolt: október 23-án Zalaegerszegen tartott beszédet, akkor is kordonok mögött.
Így idén a budapesti Nemzeti Múzeum előtti március 15-i megemlékezésen a szónoki feladatokat a kultúráért és innovációért felelős miniszter kapta meg a kormányfőt helyettesítve. A 13 éve hatalmon lévő Orbán Viktor kabinetjébe csak a tavalyi választások utáni kormányalakítás alkalmával bekerülő, gyakorlatlan Csák Jánosnak azonban az ünnepi beszéde kapcsán valaki nagyon rossz tanácsot adott.
A tárcavezető minden bizonnyal olyan útmutatást kaphatott egy rosszakarójától, hogy beszédét széles kézmozdulatokkal dobja fel. Csák miniszter ugyanis az egész beszéde alatt roppant mesterkélten mutogatott és hadonászott, erről egy videót is készítettünk, melyet e cikk végén tud megtekinteni. A szónoklat végén még az égre is feltekintett, két karjával a mennyek felé fohászkodva-kapálózva.
Ezek a széles kézmozdulatok már csak azért sem bizonyultak szerencsés, a retorikát kiegészítő elemeknek, mert miközben Csák miniszter gesztikulált, a fel-feltámadó szél majdnem elröpítette a beszéde előtte lévő kinyomtatott szövegét.
Maga a beszéd
Maga a beszéd szövege is meglehetősen álmosra sikerült, taps csupán egyszer szakította azt meg, amikor a kormányzati narratívát ő is megismételve, a béke akarásának fontosságát hangsúlyozta.
„Ma az a bátorság Európában, hogy kimondjuk: békét akarunk” – fogalmazott az MTI tudósítása szerint a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából, szerdán a budapesti Múzeumkertben elmondott beszédében a kultúráért és innovációért felelős miniszter.
Csák János úgy vélekedett, hogy amennyiben ez a háború elszabadul, mindent elpusztíthat, Európát is. Bár a nemzeti hírügynökség írásában nem szerepel, a miniszter némiképp szerepéből kiesve azt is kijelentette, hogy Magyarország „mindig is határvidék” volt; majd hozzátette:
„a magyarok soha nem hódoltak be senkinek, nem lettek senkinek a gyarmata, szellemüket és lelküket senki nem tudja elfoglalni […] a magyarok nem a történelem áldozatai, hanem a túlélői, sőt győztesei, mert minden nehézség ellenére állják a sarat, alkotnak és gyarapodnak”.
Csák János korábban is okozott már meglepetést szokatlan szónoklattal. Januárban a Magyar Zene Házában A magyar populáris zene hőskora és társadalmi hatásai című kiállítást például dalolva nyitotta meg.
Kérjük, támogassa a Gulyáságyú Média működését, támogassa a még megmaradt magyar független, minőségi újságírást: http://donably.com/gulyasagyumedia
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon:
