Szerdán délutánra sajtótájékoztatót hívott össze a magyar David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete a magyar és a Magyarországról tudósító nemzetközi média számára. A lehető legrészletesebben, legpontosan elmondjuk, igazából milyen büntető-intézkedéseket közölt szerdán Pressman nagykövet és mivel indokolta azokat. Igyekszünk feltárni, hogy mi van az amerikai nagykövet szavai mögött, lefordítjuk diplomáciai nyelvről magyarra a mondatait és röviden bemutatjuk a szankció alá került magyar bankárt. Cikkünk végén megtalálja a helyszínen rögzített videónkat (a szerdaihoz képest javított hanggal).
Tartalom
Jó napot kívánok! – kezdte David Pressman magyarul az értekezletet, melyen rekord számú magyar és nemzetközi médium – köztük a Gulyáságyú Média – vett részt.
A nagykövet bejelentette, hogy a budapesti központú úgynevezett orosz kémbankot, a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) szankciós listára vette az Amerikai Egyesült Államok. Három felsővezetőt, köztük egy magyart: Laszlóczki Imrét, a kémbank elnökhelyettesét és két orosz állampolgárt: Nyikolaj Koszovot az IIB elnökét és Georgij Potapovot, a másik elnökhelyettest szankcionálja az USA.
Egy nagyobb terv része
Az amerikai diplomata elmondta, hogy az IIB vezetői még azután is egyeztetnek az Orosz Föderáció tisztviselőivel az IIB ügyeiről, hogy Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát.
A budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bank és vezetői elleni büntetőintézkedések egy nagyobb szankciós csomag részei. A szerdai napon az Egyesült Államok több mint húsz joghatóságban több mint ötven szervezet és személy ellen jelentett be szankciókat annak érdekében, hogy korlátozza Oroszország és a szankcionált orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
Pressman nagykövet miután „átláthatatlan Kreml-hídfőállásnak” nevezete az IIB-t, úgy fogalmazott, hogy a bank a jelenléte Magyarország szívében veszélyezteti a magyar nép, az európai szomszédok és a NATO-szövetségesek biztonságát és szuverenitását.
A diplomata által elmondottak szerint az Egyesült Államok több kormányzaton keresztül is sürgette Magyarországot – és más NATO-tagállamokat, amelyek kapcsolatban állnak ezzel az Oroszország által irányított szervezettel –, hogy vegyék komolyan az Oroszország és más olyan országok által jelentett fenyegetést, amelyek nem osztják a nyugati értékeket, különösen a demokrácia és a jogállamiság iránti elkötelezettséget.
Az amerikaiak számtalanszor jelezték az Orbán-kormánynak a kémbank által jelentett veszélyeket
„Ezek az aggodalmak csak fokozódtak Oroszország brutális, teljes körű ukrajnai inváziója és az általa vezetett erők által nap mint nap elkövetett atrocitások fényében”
– szögezte le David Pressman. Amióta ez az Oroszország által irányított szervezet 2019-ben Moszkvából Budapestre költözött, a nagykövet elmondása szerint az Egyesült Államok számos alkalommal felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal, hogy kifejezze aggodalmát az IIB magyarországi jelenléte által a NATO-szövetségre jelentett kockázatokkal kapcsolatban.
Itt érdemes megjegyezni, hogy David Pressman a sajtókonferencián kerülte azt, hogy „banknak” vagy „pénzintézetnek” nevezze a kémbankot. Leginkább az „enitity” angol kifejezést használta rá, azaz magyarul: szervezet, entitás
Rosszindulatú befolyás
– Következetesen megosztottuk magyar partnereinkkel az információkat arról, hogy Oroszország számtalan módon használhatja ezt a hídfőállást arra, hogy kiterjessze rosszindulatú befolyását Magyarországon és az egész régióban – jelentette ki Pressman.
A többi kelet-európai ország az USA kérésére lépett ki?
A nagykövet úgy folytatta, hogy más NATO-szövetségesekkel ellentétben, akik korábban kapcsolatba kerültek ezzel az orosz szervezettel, Magyarország elutasította az Egyesült Államok kormányának aggodalmait azzal kapcsolatban, hogy a folyamatos jelenléte milyen kockázatokat jelent a (NATO) szövetség számára.
Ez a sorok között olvasva tulajdonképpen azt sejteti, hogy a tavaly február 25-én, az ukrán-orosz háború kitörésének másnapján az IIB-ből kilépő Csehország, majd később a (Magyarországon kívül) az összes többi EU-tag (Románia, Szlovákia és Bulgária) az Egyesült Államok kérésére hagyta ott a kémbankot.
Pressman úgy tudja, a Matolcsy György vezetette Magyar Nemzeti Bank is azt javasolta, hogy Magyarország szakítsa meg a kapcsolatokat az orosz kémbankkal, mivel „a budapesti jelenlét kockázatot jelent a magyar gazdaságra nézve”. – A magyar kormány azonban továbbra is elkötelezett az orosz Nemzetközi Beruházási Bank befogadása mellett – fejezte ki rosszallását az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete.
Buzgó kormánytagok
Az Egyesült Államok kormánya aggályosnak tartja a magyar vezetők „folyamatos buzgóságát” az Orosz Föderációval való kapcsolatok bővítése és elmélyítése iránt, annak ellenére, hogy Oroszország továbbra is brutális agressziót folytat Ukrajna ellen és veszélyezteti a transzatlanti biztonságot.
Az Oroszországgal való szoros gazdasági elkötelezettség az amerikai álláspont szerint „táplálja az orosz háborús gépezetet”, amely a transzatlanti biztonságot fenyegeti. Ezzel a mai bejelentéssel az Egyesült Államok demonstrálja, hogy válaszul Magyarország döntéseire lépéseket fog tenni, és korlátozni fogják Oroszország és a szankciókkal sújtott orosz személyek hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez.
David Pressman azzal fejezte be mondandóját, hogy felidézte, az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata hosszú múltra tekint vissza. „Fontos számunkra” – mondta.
„Az Egyesült Államok elkötelezett a szoros és konstruktív kapcsolat mellett Magyarországgal, értékes NATO-szövetségesünkkel. Együtt kell dolgoznunk az előttünk álló komoly problémák megoldásán, és ez az intézkedés egy lépés ebbe az irányba”
– zárta a diplomata.
Ki a szankcionált magyar?
Laszlóczki Imre az IIB stratégiáért és üzletpolitikáért felelős magyar elnökhelyettese a bank által rendelkezésre bocsátott életrajz szerint a stratégiai tervezésért, valamint a kémbank kiemelt fejlesztési céljainak megvalósításáért, a nemzetközi és nemzeti pénzügyi fejlesztési intézményekkel, azok szövetségeivel és szervezeteivel, valamint a bank tagállamaival és harmadik országok állami szerveivel való együttműködésért felelős.
Laszlóczki hatvankét éves, Pakson született, és a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerzett diplomát 1987-ben.
Élő videónkat itt találja:
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon:
Amennyiben szeretné, hogy több ilyen cikket jelentessünk meg, akkor kérjük, támogassa a Gulyáságyú Média működését, támogassa a még megmaradt magyar független, minőségi újságírást:
