A Fővárosi Törvényszék (FT) keddi összbírói értekezletét megelőzően tartott sajtótájékoztatót a FT elnöke, Tatár-Kis Péter. Az előzetesen kiadott téma, a „Fővárosi Törvényszék működésének 2022. évi eredményei” nem sok újságírót mozgatott meg, a független sajtótól csupán lapunk jelent meg.
Ugyanakkor e sajtóbeszélgetésen először nyílt lehetőség kérdezni a Schadl-ügy lehallgatási jegyzőkönyveiben szereplő két igazság-szolgáltatási felsővezetőt, hiszen Tatár-Kis Péteren kívül jelen volt a sajtótájékoztatón Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is. Kiderült, van rá esély, hogy nyilvánosságra hozzák annak a célvizsgálatnak a jegyzőkönyvét, melyben – Tatár-Kis Péter állítása szerint – „mindent elmondott” a Schadllal folytatott beszélgetéséről.
Tartalom
Végképp eltörölni – egy végrehajtót, majd egy bírót
Schadl György még 2021-ben szeretett volna ellehetetleníteni, „teljesen eltüntetni” egy neki nem tetsző, útjában lévő végrehajtót a 444 által tavaly megszerzett rendőrségi iratok szerint. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) akkori mindenható elnöke, a 2021 novembere óta letartóztatásban lévő Schadl azonban úgy érezte, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírója, Izsai Krisztina akadályozza ebben.
OBH-elnök és randiguru
Ezért Schadl 2021. június 2-án Senyei Györgyhöz, az OBH elnökéhez fordult telefonon. A lehallgatást intéző Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) szerint a lehallgatás során az derült ki a számukra, hogy Schadl György „el akarja távolíttatni” a végrehajtót. Az NVSZ jegyzőkönyve szerint ez a bizonyos végrehajtó az ellenálláshoz fel kívánja használni Izsai bírónő egyik szakmai állásfoglalását, melyre hivatkozva a végrehajtó eredményesen tudna védekezni.
Ezért Schadl felhívta Senyei Györgyöt, hogy szervezzen a számára találkozót Izsai bírónő felettesével, a Fővárosi Törvényszéket elnöklő Tatár-Kis Péterrel, akitől a fenti NVSZ-feljegyzés szerint azt kérte, hogy rúgja ki a bírónőt.
Összkomfortos vagy diszkomfortos bírói élet?
Tatár-Kis és Schadl beszélgetését nem hallgatták le, de Schadl utólag arról számolt be a feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki: a bírót nem lehet kirúgni, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni, azt lehet, ha indokolt”. Tatár-Kis utólag elismerte a Törvényszék belső hálózatán, hogy találkozott Schadllel, de tagadta, hogy a fentieket mondta volna neki. Szerinte Schadl nem is kérte, hogy mentse fel a bírót.
Rokonok
Mellékkörülmény, hogy Tatár-Kis Péter Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár sógora.
Cél, vizsgálat
Az ügy nyilvánosságra kerülését a bírók felháborodása követte, ezért Senyei György végül célvizsgálatot rendelt el a Fővárosi Törvényszéken, ám ennek végeredményét titkosították.
Nincs taps
Jól jellemzi Senyei György elfogadottságát a fővárosi bírók körében, hogy amikor a keddi összbírói értekezlet elején felsorolták az esemény vendégeit, Senyeit – ellentétben a többi vendéggel – nem tapsolta meg senki. (A sajtó az értekezlet első öt percében lehetett csupán jelen, ám ezt a kínos jelenetet még sikerült rögzítenünk, azt videónkban láthatja.)
Ilyen előzmények után fogadta el lapunk az egyébként az összbírói értekezlet alkalmával kötelezően megtartandó sajtótájékoztatóra szóló meghívót, és bár abban az szerepelt, hogy Tatár-Kis és Senyei csak előzetesen és írásban feltett, a FT 2022. évi tevékenységére vonatkozó kérdésekre válaszolnak, mégis kérdeztük a két igazság-szolgáltatási csúcsvezetőt a Schadl-Völner ügyről és abban az ő szerepükről is.
Zajlik egy felülvizsgálat
Az Országos Bírósági Hivatal elnökét kérdeztük arról, hogy miért szervezett találkozót Schadl Györgynek Tatár-Kis Péter között, valamint hogy tesz-e másnak is hasonló szívességeket, másnak is szokott-e szervezni hasonló találkozókat.
Az OBH elnöke lapunk kérdésére adott válaszában azt hangoztatta, amit korábban a 444-nek is nyilatkozott, azaz hogy 2021-ben néhány alkalommal beszélt telefonon Schadl Györggyel,
„és e beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt”.
Felvetésünkre, hogy nem azt kérdeztük, hogy volt-e jogellenes célja, vagy jogellenes tartalma, hanem hogy miért szervezett találkozót Schadl és a Fővárosi Törvényszéket irányító Tatár-Kis között, ugyancsak a fentieket hajtogatta.
Felvetettük, hogy megismerhető lesz-e a jelenleg a bírók elől is titkolt, Senyei által, a Tatár-Kis – Schadl találkozó kapcsán indított célvizsgálat tartalma. Erre az OBH elnöke azt válaszolta, hogy a kérdéses dokumentum minősített adatot tartalmaz, ezért ennek a nyilvánosságra hozatala szerinte kizárt, ugyanakkor bíróság dönthet róla, hogy a minősített adatok kitakarásával közrebocsátja azt.
Az is kiderült Senyei György válaszából, hogy erre vonatkozóan zajlik egy felülvizsgálati eljárás, ám ennek pontos menetrendjét nem szerette volna ismertetni, mert az szerinte
„meghaladja a sajtótájékoztató kereteit”
Az OBH elnökének válaszait részletesen a videónkban találja.
Ezeket kérdeztük a Fővárosi Törvényszék elnökétől
Mi történt, mi hangzott el a Schadllal folytatott megbeszélésén? – próbáltuk megtudni Tatár-Kis Pétertől.
A Fővárosi Törvényszék első embere úgy válaszolt erre, hogy az OBH elnökének már említett vizsgálata során sor került a meghallgatására, ott és akkor szerinte „mindent” elmondott.
Amennyiben ez a vizsgálati jelentés nyilvánosságra kerül – utalt e ponton a FT elnöke a közzététel érdekében zajló felülvizsgálati eljárásra – akkor abból minden részlete megismerhető lesz a Schadl Györggyel folytatott beszélgetésének.
A FT elnökének válaszait is videónkban találja részleteiben.
Erről volt még szó a sajtótájékoztatón
„Évtizedes, de talán azt is mondhatjuk, hogy évszázados távlatban kijelenthető: a magyar bírósági ítélkezés nagy részben Budapestre koncentrálódik. 2022-ben a Fővárosi Törvényszékre és az itt működő kerületi bíróságokra érkezett a bírósági ügyek 28 százaléka, és itt volt folyamatban az összes bírósági ügy 31 százaléka. Nem véletlen, hogy a Fővárosi Törvényszék nem csupán az ország legnagyobb ügyforgalmú, hanem a legnagyobb létszámú bírósága is. Az engedélyezett létszám közel 760 bíró és 2200 igazságügyi alkalmazott – ennyien teljesítenek szolgálatot a Fővárosi Törvényszéken és a kerületi bíróságokon”
– mondta Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Fővárosi Törvényszék összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón.
Az eseményen elhangzott, hogy míg 2022-ben 2,8 százalékos ügyérkezés-csökkenés volt
megfigyelhető az ország bíróságain, a Fővárosi Törvényszéken az előző évihez képest 7,7 százalékos ügyérkezés-növekedés volt kimutatható. Az érkezések növekvő számával párhuzamosan a befejezések száma is nőtt – egészen pontosan 2,2 százalékkal.
Csökkent a peres ügyhátralék
A befejezett peres ügyek száma meghaladta az érkezett ügyek számát: a befejezett ügyek száma 56.168, az érkezetteké pedig 55.408, így kijelenthető, hogy az ország legnagyobb törvényszékén csökkent az úgynevezett peres ügyhátralék.
Az ügyek elhúzódása kapcsán elhangzott, hogy azt jellemzően bíróságon kívüli okok magyarázzák: különösen a peres felek és vádlottak nagy számát, valamint az idézési nehézségeket fontos e jelenség kapcsán megemlíteni.
A Covid terjedésével egyidejűleg felértékelődött tavaly a bírósági munkavégzés során alkalmazott digitális megoldások jelentősége. Az informatikai fejlesztések körében különös hangsúlyt kapott a távmeghallgatási rendszer kiépítése, illetve fejlesztése és fenntartása. A távmeghallgatások előnyei között fontos megemlíteni az így elérhető jelentős anyagi megtakarítást, valamint a biztonsági szempontokat, hiszen ekként az előállítások száma relevánsan csökkenthető.
Videónk a témában
A sajtótájékoztatón elhangzottak a lenti felvételre kattintva tekinthetőek meg. Lapunk Schadl-ügyre vonatkozó kérdései nagyjából 14:55-től kezdődnek.
Ehhez a cikkhez is hozzászólhat a Facebookon:
