Június közepén írta meg lapunk, hogy demokráciákban szokatlan módon a momentumos politikusok június 13-i, Orbán Viktor miniszterelnök irodája előtti kordonbontó akciója alkalmával a jelenlévő újságírók adatait is rögzítette a Készenléti Rendőrség.
Szerkesztőségünk akkori kérdéseire a BRFK válaszában azt hangoztatta, hogy „a média munkatársaitól (5 fő) a rendőrök kizárólag újságírói igazolványt kértek, adataikat nem rögzítették”.
Tartalom
Felvételünk cáfolja a rendőrség állítását
Ehhez képest a Gulyáságyú Média által rögzített felvételen egyértelműen hallható, amint az igazoltató rendőr az egyik újságírónak azt mondja, hogy
„Csak a nevét fogom felírni és a …[nem érthető]. Jó?”.
Az egyébként különösen előzékeny készenléti rendőr később meg is mutatja az érintett, felírt újságíróknak, hogy mely adataikat rögzítette.
Később minden egyes újságírónál így jártak el a rendőrök, jól láthatóan begyűjtötték az újságírók személyes adatait.
Ezt egyébként kérdésünkre később több újságíró kolléga is megerősítette. Azt mondák, hogy sajtóigazolvány birtokában valóban csak a nevüket írták fel, azonban azt nagyon is rögzítették.
Meghatározott cél nélkül jogellenes
A Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet az esetről úgy nyilatkozott lapunknak, hogy a rendőrségnek meg kellene tudnia mondani, hogy milyen célból végezték az adatgyűjtést, az ugyanis meghatározott cél nélkül jogellenes.
A NAIH elnökének első levele
A június közepi eset után levelezésbe bonyolódtunk Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökével. A hatóság elnöke első, szerkesztőségünknek küldött levelében még azt írta, hogy az újságírók adatainak összeírása a rendőri igazoltatás része lehet. Tekintettel az Rtv. 29. § (3) bekezdésre (amely a rendőrségi igazoltatásról szól – a szerk.) amennyiben további intézkedésre, eljárásra van szükség vagy egyéb körülmény miatt indokolt, jogszerű az adatok rögzítése.
A különbség
Csakhogy az ominózus esetben nem „hagyományos” igazoltatásról volt szó, hanem a munkájukat végző újságírók ki tudja milyen célból történő összeírása történt, amely amennyiben nem a rendőrségi törvény alapján, azaz nem igazoltatás céljából történt, úgy jogellenes lehet. Az utóbbi esetben ugyanis nem lehet tudni, hogy milyen módon kezelik az újságírók adatait, mikor semmisítik azokat meg, ki láthatja, hogy egy adott eseményről mely újságírók tudósítottak, stb.
„Hagyományos” igazoltatás esetén ezek a kérdések szigorúan szabályozottak, míg egy olyan „adatbegyűjtés” esetén, mint a június 13-i volt ezek nem világosak. Csak egy példa. A „hagyományos” igazoltatás során rögzített adatokat az intézkedés befejezését követő nyolcadik, más esetben száznyolcvanadik napon meg kell semmisíteni.
A második levél
Miután ezt jeleztük az adatvédelmi hatóság elnökének, és újabb kérdéseket küldtünk neki, kaptunk tőle egy második levelet.
Péterfalvi Attila ebben már azt írtja, hogy a lapunk által írt részletekre tekintettel az újságírók adatainak összegyűjtése, az adatkezelés jogszerűsége csak egy vizsgálat keretében ítélhető meg.
Ennek feltárására a NAIH az ügyben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján vizsgálatot indított a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem megállapítása okán.
A vizsgálat elindult, máris levelet kapott a BRFK
A hatóság a vizsgálat keretében levelet küldött a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, hogy nyilatkozzon, amennyiben nem „hagyományos” módon igazoltatták az újságírókat, akkor mi volt a jogalapjuk az adatok rögzítésére.
A hatóság elnöke azzal az ígérettel zárta lapunknak küldött levelét, hogy a vizsgálat eredményéről tájékoztatni fogják lapunkat.
