A közösségi médiában fakadt ki az idei egyetemi felvételik kapcsán Pálinkás József atomfizikus, az első Orbán-kormány oktatási minisztere.
Tartalom
Tokaj-hegyaljai csecsemőnevelők, szevasztok!
A Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke most a két éve létrehozott sárospataki Tokaj-Hegyalja Egyetem felvételi pontszámai miatt háborodott fel, mivel a professzor szerint a felsőoktatási intézménybe túlságosan alacsony felvételi követelménnyel, akár a maximális 500 pont (többletpontok nélkül 450) 30%-ával is be lehetett jutni.
Idén a Tokaj-Hegyalja Egyetem (Pálinkás idézőjelek között írja: „egyetem”) csecsemő- és kisgyermeknevelő szakára már 163 ponttal, míg a programtervező informatikus szakára akár 152 ponttal is be lehetett kerülni.
Az egyetemi tanár sommásan azt írja posztjában, hogy ez azt jelenti, hogy „funkcionális analfabétákat”1 is felvettek az intézménybe. Pálinkás József lapunk további érdeklődésére hozzátette, hogy ez felvételi ponthatár nagyjából a kettes átlagnak felelhet meg.
Az „egyetem”
A Tokaj-Hegyalja Egyetem kuratóriumának elnöke egészen idén nyár elejéig Stumpf István volt, aki az első Orbán-kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztereként Pálinkás József minisztertársa volt. Stumpf az egyetem rektorválasztása kapcsán kialakult vita okán távozott a kuratóriumból.
Nem sok felvételiző lengyel szakon, pedig könnyen be lehetett kerülni
Más tudományterületek értelmiségijei is bosszankodtak az idei felvételik kapcsán. Mitrovits Miklós polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szintén a közösségi médiában dohogott amiatt, hogy noha lengyel szakra ugyancsak igen alacsony volt a ponthatár, a két ezen szakra felvételit hirdető egyetem közül az egyiken, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a kevés jelentkező miatt (egy-két fő) nem indul idén sem indul el a szak.
A szakember azt írja, az ELTE-re legalább volt jelentkező, ám a maximális 500 pontból elég volt 293 a bejutáshoz. Vagyis – ahogy Mitrovits írja – egészen biztos, hogy középszintű érettségi elég volt hozzá és jó eséllyel még egy angol középfokú nyelvvizsga sem kellett. (A lengyel szakhoz ma nem kell tudni semmilyen szinten lengyelül, a hallgatók ott tanulják meg a nyelvet.)
„Pont most, amikor minden arról szól, hogy Lengyelország politikai tényező Európában, a gazdasága oly mértékben nőtt, hogy a világban jelenleg a 21. helyen áll. Nonszensz, hogy itt vagyunk Közép-Európában és nincsenek lengyel szakértőink”
– írja a Mitrovics Miklós.
Egyre kevesebb követelmény
Az Országgyűlés fideszes és KDNP-s többsége tavaly decemberben eltörölte azt a szabályt, ami szerint az alapszakos diplomák kiadásának lesz feltétele a B2-es szintű nyelvvizsga. (Az ellenzékből az MSZP és a Mi Hazánk tartózkodott, míg a többiek a javaslat ellen szavaztak.)
Az Eurostat adatai szerint Magyarország sereghajtó Európában az idegennyelvtudásban, a magyarok 58 százaléka nem beszélt semmilyen idegen nyelvet.
Tájékoztatás: Pálinkás József lapunk, a Gulyáságyú Média védnöki testületének tagja.
- Ki a funkcionális analfabéta? Azon túl, hogy valaki a szövegértési teszten a minimális szintet sem tudja teljesíteni, funkcionális analfabétának azt tekintik, aki egy szövegből nem képes kinyerni a lényegi információt, azt nem tudja új szöveg alkotására vagy bármilyen probléma megoldására felhasználni ↩︎
