„Kósa már megint nem informálódott, mielőtt hülyeségeket beszélt” – írta Radnai Ferenc vegyészmérnök, környezetvédelmi- és vízügyes szakember a közösségi médiában.
Tartalom
Örült beszéd: de nincs benne rendszer
A szakember arra reagált, hogy Kósa Lajos, Debrecen parlamenti képviselője, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, valamint a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság elnöke a cívisváros Farmer-Expójának csütörtöki megnyitóján azon tanakodott, hogy a klímaváltozásért aggódók vajon miért nem követelik az összes szén-dioxid (CO2) alapú italok betiltását, merthogy ezen italok – Kósa a kólát és a sört említette – szerinte veszélyesek klímára.
„Ma a söripar és az üdítőital-gyártás az egyik legnagyobb vízfogyasztású és szén-dioxid-kibocsátású ágazat. Mert hát próbálja ki, aki nem hisz nekem, igyon meg egy üveg kólát, ki fogja böfögni.
De amit kiböfög az széndioxid, mi lenne más. Azok, akik a széndioxidot mint főellenséget, karbonlábnyom, rettenetes izé klímaváltozás, ezeket emlegetik, mennyien követelték, hogy azonnal tiltsuk be az összes széndioxid alapú italt, mert veszélyes a klímára? Beleértve a sörgyártást? Senki! Vajon miért? Ki tudja?
Mindenesetre, ha valakinek zászlót bontani lenne kedve, hogy tiltsuk be a sört, mert veszélyes a klímára, azt a Loki1 B-középpel szívesen összehozom egy intenzívebb beszélgetésre, hogy kinek mi az álláspontja ezzel kapcsolatban. És mindjárt átértékelődik a karbonlábnyom mint olyan”
– elmélkedett a Fidesz országgyűlési képviselője a debreceni mezőgazdasági és élelmiszeripai vásár megnyitóján.
A politikus a beszéde egy későbbi pontján arról is értekezett, hogy szerinte az Európai Unió sáskaevésre próbálja rávenni a magyarokat. Azt javasolta az európaiaknak, hogy hortobágyi palacsintába tekerjék a sáskákat.
Az ember, aki komolyan vette Kósa Lajos szövegét
Kósa Lajos szövegeit (hutik és tuszuk, kupakok, miegymás) nem szokás komolyan venni, ám egy vízügyes szakember, Radnai Ferenc most, Kósának a szén-dioxid-kibocsátás és a böfögés kapcsán tett nyilatkozata vonatkozásában mégis megtette.
A környezetvédelmi- és vegyészmérnök, aki évtizedekig ivóvíz előállításával foglalkozott kiszámolta, hogy van-e valóságalapja Kósa böfögéselméletének.
A szakember azt írja, a világ tíz legnépesebb országa több mint 200 milliárd liter szénsavas üdítőitalt fogyasztott 2019-ben. Ennek a szén-dioxid tartalma mindössze 1,4 millió tonna, azaz
az adott évre vetített, ember általi szén-dioxid-kibocsátás kevesebb mint 0,004 %-a (négy ezred százaléka).
(Ha a teljes szén-dioxid-kibocsátást vesszük alapul, akkor egy még pirinyóbb számot kapunk. – a szerk.)
Kilégzés > büfi
Radnai Ferenc lapunk megkeresésére azt is hozzátette a bejegyzésében foglaltakhoz, hogy a böfögéshez képest egy ember sokkal több CO2-t lehel ki naponta. Ez az érték naponta 500 liter (1 kilogramm) fejenként.
Ez nem tűnik soknak – nyilatkozta a szakember a Gulyáságyú Médiának – , de szorozzuk meg a Földön élő emberek számával: akkor azt kapjuk, hogy az emberek évente csaknem 3 milliárd tonna szén-dioxidot bocsájtanak ki kilégzéssel.
A mérnök hozzátette, az emberek által kilélegzett CO2 is csak az összes kibocsátás 1-2%-a lehet. Ez a szén-dioxid azonban a növények által korábban megkötött CO2-ből származik.
„Végeredményben az emberek által kibocsátott szén-dioxid nem ad hozzá extra szén-dioxidot a légkörhöz, mert egy körforgás része. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok, például a szén elégetése CO2-t szabadít fel, amely évmilliók óta le van zárva, ami nettó hozzájárulást jelent a globális felmelegedéshez”
– tudtuk meg a környezetvédelmi- és vízügyes szakembertől.
A világ emberi böfögésének egyharmada lesz csak a debreceni akkugyár CO2 kibocsátása az MTA doktora szerint
Radnai Ferenc már említett bejegyzéséhez egy érdekes kiegészítést tartalmazó hozzászólás is érkezett.
Fábián István vegyészprofesszor, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem analitikai kémia című tárgyának főelőadója azt tette hozzá, hogy a Debrecenbe telepítendő kínai akkumulátorgyártónak, a CATL-nak már 40%-os működés esetén is 500.000 tonna fölött lesz az éves szén-dioxid-kibocsátása.
Mi okozza a böfögést?
A WEBBeteg.hu összeállítása szerint kétféleképpen állítunk elő gázokat: amikor levegőt nyelünk, és mikor a vastagbélben lévő baktériumok, segítenek megemészteni az általunk elfogyasztott élelmiszereket. Amint az emésztőrendszer lebontja az ételt, gázokat állít elő, amelyek főként szén-dioxidból, oxigénből, nitrogénből, hidrogénből és metánból állnak.
A szénhidrátok különösen zavaróak. Bizonyos szénhidrátokat képtelenek vagyunk megemészteni a vékonybélben, mivel nincs, vagy csak kevés olyan enzimünk van, ami segíti a folyamatot. Az ilyen élelmiszer a vékonybélből emésztetlen állapotban kerül a vastagbélbe, s az itt dolgozó baktériumok állítják elő a hidrogén, szén-dioxid, metán gázokat, melyek aztán távoznak a szervezetből. Nem mindenki szenved gázoktól, ugyanazon ételek fogyasztása alkalmával.
Folyadékfogyasztás alkalmával is nyelünk bizonyos mennyiségű levegőt. Ez is hozzájárul a gáztermeléshez. A lenyelt levegőtől általában böfögés útján szabadulunk meg. Amitől nem szabadulunk meg böfögés révén, az mind a vékony és vastagbélbe kerül, és puffadás formájában jelenik meg.
- A Debreceni VSC NB1-es labdarúgó-csapata. ↩︎
