A németországi szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (Alternative für Deutschland – AfD) a jelenleg is európai parlamenti mandátummal bíró képviselő, Maximilian Krah „Spitzenkandidat” (csúcsjelölt, listavezető) vezetésével indul a 2024-es európai parlamenti választási kampányban, mely a 2025-ös német szövetségi választás főpróbájának is tekinthető.
A 46 éves jogász 66 százalékos támogatottsággal nyerte meg augusztusban pártja európai jelöltválasztó gyűlésén a szavazást. Krah az egyik bevett német pártban, a Kereszténydemokrata Unióban (CDU) kezdte politikai karrierjét, majd 2016-ban átlépett a radikális AfD-be.
Pártját, a jobboldali populista AfD-t a legfrissebb felmérések már Németország második legerősebb politikai erejének mérik 21 és 23% közötti eredménnyel.
A szabad szájú listavezetőt kérdeztük pártja és a Fidesz kapcsolatáról, de a férfi kérés nélkül méltatta a Mi Hazánkat is, mellyel már „olykor beszélgetnek”. Szóba került pártjuk különféle kérdésekben képviselt politikai programja, az orosz-ukrán háború és a két év múlva esedékes német választásokkal kapcsolatos várakozásai is.
A Spitzenkandidatot Strasbourgban, az Európai Parlamentben kaptuk mikrofonvégre.
Tartalom
Hogy hasonló, külföldi interjúkat készíthessünk, ahhoz támogatókra van szükségünk. Még 29 előfizetőt keresünk lapunk fennmaradásához, legyen Ön az egyik:
Az AfD tortája
– Mik a várakozásai a két év múlva esedékes német választások tekintetében? Most a második helyen állnak a felmérésekben…
– …de lehetünk még az első helyen is. Nem ez a legvalószínűbb végeredmény, de lehetséges. Miért? Németországban minden fő pártnak: a közlekedésilámpa-koalíciónak (a Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek együttes kormányzása – a szerk.) valamint a kereszténydemokratáknak (CDU) nagyjából ugyanaz a programja.
Négy fontos része van, amit követnek. Az első a klíma, a második a gender kérdése, a harmadik a bevándorlás, a negyedik pedig a háború.
A mi programunk ennek a teljes ellentéte. Mi a családról, a nemzetről és a békéről beszélünk. Az Alternatíva Németországért-on kívüli összes párt többé-kevésbé nem a német érdekeket követi. Azt mondják, hogy az emberiség érdekeit kell szolgálnunk, és ha az egész világ boldog, az Németországnak is jó. Így azért, hogy az egész világnak örömet szerezzünk, feláldozzuk az iparunkat, feláldozzuk a nemzeti identitásunkat, feladjuk a határainkat, és így tovább.
Mi azt mondjuk, hogy ez rossz megközelítés. Van egy híres idézet Carl Schmittől (német jogász, konzervatív filozófus, öröksége a mai napig viták tárgya a Harmadik Birodalom idején folytatott tevékenysége miatt – a szerk.), aki arról beszél, hogy aki az emberségre hivatkozik, az „csalni akar”.
Mi azt mondjuk, hogy gondoskodnunk kell a hazánkról, más nemzeteknek pedig az ő országukról kell gondoskodniuk. Aztán megpróbáljuk megtalálni a kölcsönös érdekeket és a diplomáciát. A politikánk igen régimódi.
A másik utat a pokolba vezető országútnak tekintjük. Nem tudják magukat korrigálni. Tönkreteszik Németországot. A másik út gazdaságilag, politikailag, társadalmilag a katasztrófába vezet.
Egyre nagyobb lesz azoknak a szelete a tortából, akik – mint mi is – más utat követnek. Az egyetlen kockázat az lenne, ha jönne egy másik párt, és meg akarná ragadni a mi tortaszeletünk egy részét.
Biztos vagyok benne, hogy az a rész, ami nem a kormánynak és a kereszténydemokratáknak akar megfelelni, az növekedni fog. Lehetséges, hogy első számú párttá váljunk, az egyetlen kockázat az, ha megjelenik egy versenytárs.
Béke AfD módra
– A békéről beszélt. Mi ennek a tartalma az önök felfogása szerint?
– Azonnali tűzszünetre van szükség.
Ez lehetséges, mivel nem Kijev folytatja ezt a háborút. Ukrajna teljesen a nyugati fegyverektől, a nyugati pénztől függ.
A döntést Washingtonban hozzák meg. Hisszük, hogy amennyiben ezt a Nyugat javasolná és támogatná, az oroszok elfogadnának egy tűzszünetet.
– Ezt mire alapozza?
– Az oroszok nyilatkozataira, valamint különösen a kínaiak és a szaúdiak béke-kezdeményezéseire. Oroszország nem folytathatja a háborút, ha van egy megbízható békeajánlat, mert ez esetben elveszítenék a barátaikat a világban.
– Ön szerint törődnének ezzel az oroszok, miután behatoltak egy másik ország területére?
– Igen, mert most van egy új béketerv, amelyet egy igen prominens személyiség, Horst Teltschik, Helmut Kohl volt külpolitikai tanácsadója javasolt, Harald Kujat korábbi német vezérkari főnökkel együtt.
Egy nagyon részletes béketervük van, és azt mondják, hogy teljesen biztosak benne, hogy az oroszok is csatlakoznak, ugyanis az oroszoknak két fő célja van. Először is, Ukrajna semlegessége, másodszor pedig az orosz ajkú kisebbség védelme. Működne, amennyiben a jelenlegi frontvonal mentén tűzszünet lenne. Teltschik javaslata, hogy ezt követően tartsanak népszavazást az orosz kisebbség területein.
– Ezt a tervet az AfD is magáéva tette?
– Pártként sok ötletünk van, de az AfD terve többé-kevésbé ugyanez. Nem ismerek egyetlen békeprojektet sem az egész világon, ami különbözne az előbb ismertetettől.
Minden béketerv, amit az elmúlt évben olvastam, azt mondja: tűzszünet a jelenlegi frontvonal mentén, a nemzetközi békefenntartók, a fehér sisakosok bevonása, majd Ukrajna semlegességének garantálása és népszavazás lebonyolítása a nemzetközi megfigyelés alatt.
– Azt javasolja, hogy a jelenlegi frontvonal legyen a határ, vagy sem?
– Szerintem az ukrajnai embereknek kellene eldönteniük, hogy hol húzódjék a határ.
– Mi a helyzet a Krímmel?
– Az elveszett.
– És a Donbassz-régió, amelyet a teljes körű háború előtt szállt meg Oroszország?
– Amennyiben a többség a Donbasszban Ukrajnához akar tartozni…
– Kinek kellene megszerveznie az Ön által említett választásokat?
– Valamely nemzetközi szervezet, Teltschik az ENSZ-t javasolja, egyesek az OECD-t. Mások szerint a türkök nemzetközi koalíciója.
De kit érdekel? Ezek részletek. Amennyiben békét akarunk, és nem végtelen háborút, akkor a lépések világosak.
Több Bécs, kevesebb Berlin
– Mit gondol Markus Söder bajor keresztényszocialista miniszterelnök minapi nyilatkozatáról, a német bevándorlási politika bírálatáról?
– Október 8-án tartományi választások lesznek és a migráció ott van Bajorországban. A migráció a legforróbb téma most.
Södernek egy szavát se higgye el! Bármit kimondana most, azért hogy még 1%-ot kapjon, ugyanis a jelenlegi felmérések szerint csak 36%-on áll. Ez a legrosszabb eredmény a CSU (Bajor Keresztényszociális Unió) számára az 1950-es évek eleje óta.
Markus Söder még azt is kijelentené, hogy Bajorországba ufonatuták érkezése várható, ha ez 1%-kal többet hozna neki.
Söder úr kormánya soha nem ellenezte a bevándorlást, kivéve most, egy hónappal a választás előtt. És persze támogatja az ukrajnai háborút. Nem lehet megbízni egy politikusban, ha egy hónappal a választások előtt az ellenkezőjét mondja annak, amit évek óta csinál.
– Azért kérdezem Söderről, mert ön az AfD tortaszeletéről beszélt.
– Az újdonság az, hogy az emberek már nem bíznak a bevett pártokban.
Évekkel ezelőtt ha a kereszténydemokraták jobbra pislantottak, az emberek azt hitték, talán jobbra fordulnak.
Ennek vége. A bizalom a kereszténydemokratákban, de még a CSU-ban (keresztényszocialisták) is roppant alacsony. A régi trükkök már nem működnek.
2024
– Az önök által felvetett témák igen hasonlóak ahhoz, amelyekről Orbán Viktor is beszél…
– …és a Mi Hazánk is ugyanazt mondja.
– Gondolja, hogy a jövő évi európai választások után szorosabbak lesznek az AfD kapcsolatai Orbán Viktor Fideszével, vagy akár a Mi Hazánkkal, amennyiben ők is bejutnak az Európai Parlamentbe?
– A kérdés az, hogy mit értünk „kapcsolatok” alatt? Hogy ugyanabban az európai frakcióban leszünk?
– Igen.
– Orbán Viktor azt mondta, hogy ezt ő nem teheti meg a német befektetők magyarországi befolyása miatt. Én nem tudom, hogy mekkora a német befektetők befolyása Magyarországon, Orbán valószínűleg tisztában van ezzel. Ezt tudomásul veszem, és majd meglátjuk.
Azt vettük észre, hogy a fiatal magyar választók inkább Mi Hazánk, mint a Fidesz mellett vannak. Én pedig mindig azt javaslom, hogy a jövőbe nézzünk és ne a múltba. Ezzel együtt nagyon szeretném, ha a magyar EP-képviselők egy európai frakcióban lennének velünk.
– Gondolom nem a szocialistákról vagy a liberálisokról beszél.
– Nem, természetesen nem. Ha most az a kérdése, hogy kik volnának azok az EP-képviselők, akkor az a válaszom, hogy ez a magyaroktól függ.
– Önök az EP-választások után maradnak a jelenlegi frakciójukban, az Identitás és Demokrácia (ID) képviselőcsoportban?
– Remélem, hogy igen. Ám ahogy mindig is mondtam, van az ID, és most „ID pluszra” van szükség. Többre van szükségünk. Nagyon sok fiatal párt, mozgalom van az Európai Unióban. Fiatal. Mondhatjuk, hogy a fiatalok jobboldaliak.
Bízom benne, hogy új emberek, új országokból csatlakoznak az ID-hoz, és természetesen Magyarország is egy ilyen ország.
Orbán Viktornak van egy terve…
– Mit gondol Orbán Viktor tervéről, hogy egyesítse az ID-t és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportját?
– A külpolitika miatt ez nagyon nehéz volna. Hasonlítson össze bennünket mondjuk a svéd demokratákkal. Mindenki az egyesült jobboldalról álmodik, ám nem csak egyfajta jobboldal létezik.
Kétféleképpen is lehetünk jobboldaliak Európában. Vannak olyan jobbosok, mint mi és Orbán Viktor, akik inkább eurocentrikus jobboldaliak. Ám vannak olyanok is, akik teljesen Amerika felé tekintenek, vagy például a neokonok.
Ők egyáltalán nem értik Európát, teljes renacionalizációt akarnak, és aztán ezek az apró kis nemzetállamok közvetlenül az Egyesült Államok vazallusai lesznek. Ez teljesen más koncepciója a jobboldali politikának. És ha ezeket egy csoportba rakjuk, az nehezen kezelhető helyzetet eredményez.
Az AfD általában véve egy meglehetősen konstruktív párt, nem vagyunk szűklátókörűek. Ám nem tartjuk reális forgatókönyvnek az egy, nagy közös jobboldali frakciót.
Az AfD ágyában Orbán és egy „fiatal, friss” harmadik
– Ha jól értem, a Fidesszel hasonló politikát folytatnak, ám ott van az a probléma…
– … Orbán Viktor mondta azt, hogy vannak problémák a német befektetők miatt.
– Ám ha a Fidesz azt szeretné, hogy társuljanak…
– … akkor nem dobnánk ki a őket az ágyunkból.
– És a Mi Hazánk kapcsán szintén nem mondanak nemet.
– Az egy nagyon érdekes, okos párt. Fiatalok, frissek, szókimondóak.
– Van már valamilyen kapcsolatuk, beszélgetnek egymással?
– Beszélünk olykor, igen. De beszélgetünk a fideszes kollégákkal is. Biztos vagyok benne, hogy a Mi Hazánknak egyre nagyobb befolyása lesz Magyarországon. Én pedig mindig is azt támogattam, hogy a jövő győzteseire fogadjunk.
A Mi Hazánk még eléggé ismeretlen Magyarországon kívül, de ez meg fog változni. Az egy okos párt.
Amennyiben tetszett ez az interjúnk, küldhet nekünk egyszeri támogatást PayPalen keresztül:
Ehhez a cikkünkhöz is hozzászólhat a Facebookon:
